A Martosi Szabadegyetem hét évfolyamának mindegyikén jelen lévő Pásztor István tapasztalata szerint azért hasznosak a pártelnöki beszélgetések, mert ott másképp lehet beszélni a közösséget érintő kérdésekről. Megfogalmazása szerint a mindenkori politika alapvető feladata a realitásokkal szembefordulni.

Ez a szembefordulás viszont azt mutatja, hogy a két nemzet az utolsó 170 évben sohasem volt azonos oldalon. Viszont ma már ott tartanak, hogy Magyarországnak nincs jobb szomszédja, mint Szerbia. Ezt az eredményt hét év alatt sikerült elérni, melynek a haszonélvezője a vajdasági magyar közösség. Azonban a folyamat generátora is ez a közösség volt. Fontos szempont volt az együttműködés megteremtésénél a kölcsönös bizalom, mely nélkül ugyanis Pásztor szerint nem lehet politikát csinálni. Az eredmények kecsegtetőek.

Szerbiában a magyarokat megbecsülik, a teljesítményük alapján respektálják, és ami a legfontosabb, nem tekintik a magyarságot kockázati tényezőnek.

„Ne legyenek illúzióink. Vannak problémák és napi kihívások, ezekkel azonban meg kell küzdeni.”

Szerb nemzeti vonalon elkötelezett párt van kormányon. Ezért értik meg a magyarok helyzetét. A pozíció kialakításában az a prioritás, hogy identitásukban megmaradjanak, ezekre törvényes garanciákat kapjanak, valamint az az ország, ahová a szülőföldünk tartozik, sikeresen haladjon előre.

Ennek az alapállásnak az eredménye a kölcsönös együttműködés. A kollektív bűnösségi jogszabályokat feloldották. Ez az alapja a bizalomnak, mert a legfájóbb pontokban megenyhült a többségi és a kisebbségi nemzet is.

A felvidéki politikum feladata

Menyhárt József, az MKP elnöke a Martosi Szabadegyetemen már másodszor szólt a felvidéki magyarság sorsáról. Martostól Martosig összefoglalva, az önkormányzati választásokról ismét elmondta, hogy regionális szinten növelni tudták a magyar képviselők számát.