A martfeszti kerekasztal-beszélgetés

A Martosi Szabadegyetem végén az utolsó közéleti fórum beszélgetésén a vajdasági és a felvidéki pártelnököket, Pásztor Istvánt és Menyhárt Józsefet, valamint a Kárpát-medence fiatal politikusait, többek között Böröcz László, országgyűlési képviselőt, a Fidelitas elnökét szólaltatták meg.

Politikai körkép: Szerbia és Horvátország tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségeket, Szlovákiában az MKP-nak az egységes magyar parlamenti lista kialakítása, míg Romániában az RMDSZ-nek ismét a kormányzati tényezővé válás elérése a feladata.

Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke olyan értékeket emelt ki példa gyanánt, amelyek ma már meghatározzák a vajdasági magyarok mindennapjait. Működik ugyanis a kulturális autonómia, melynek alapja a harmonikus szerb-magyar kapcsolat mind gazdasági, mind politikai téren.

A Martosi Szabadegyetem hét évfolyamának mindegyikén jelen lévő Pásztor István tapasztalata szerint azért hasznosak a pártelnöki beszélgetések, mert ott másképp lehet beszélni a közösséget érintő kérdésekről. Megfogalmazása szerint a mindenkori politika alapvető feladata a realitásokkal szembefordulni.

Ez a szembefordulás viszont azt mutatja, hogy a két nemzet az utolsó 170 évben sohasem volt azonos oldalon. Viszont ma már ott tartanak, hogy Magyarországnak nincs jobb szomszédja, mint Szerbia. Ezt az eredményt hét év alatt sikerült elérni, melynek a haszonélvezője a vajdasági magyar közösség. Azonban a folyamat generátora is ez a közösség volt. Fontos szempont volt az együttműködés megteremtésénél a kölcsönös bizalom, mely nélkül ugyanis Pásztor szerint nem lehet politikát csinálni. Az eredmények kecsegtetőek.

Szerbiában a magyarokat megbecsülik, a teljesítményük alapján respektálják, és ami a legfontosabb, nem tekintik a magyarságot kockázati tényezőnek.

„Ne legyenek illúzióink. Vannak problémák és napi kihívások, ezekkel azonban meg kell küzdeni.”

Szerb nemzeti vonalon elkötelezett párt van kormányon. Ezért értik meg a magyarok helyzetét. A pozíció kialakításában az a prioritás, hogy identitásukban megmaradjanak, ezekre törvényes garanciákat kapjanak, valamint az az ország, ahová a szülőföldünk tartozik, sikeresen haladjon előre.

Ennek az alapállásnak az eredménye a kölcsönös együttműködés. A kollektív bűnösségi jogszabályokat feloldották. Ez az alapja a bizalomnak, mert a legfájóbb pontokban megenyhült a többségi és a kisebbségi nemzet is.

A felvidéki politikum feladata

Menyhárt József, az MKP elnöke a Martosi Szabadegyetemen már másodszor szólt a felvidéki magyarság sorsáról. Martostól Martosig összefoglalva, az önkormányzati választásokról ismét elmondta, hogy regionális szinten növelni tudták a magyar képviselők számát.

A köztársaságielnök-választás érdekes vonatkozása, hogy visszalépése meghatározta az EP-választás sorsát, a 396 hiányzó szavazatot. A parlamenti választások meghatározó eleme lesz, hogy sikerül-e egy egységes magyar listát összeállítani. A további megosztottság fenntartása politikai kudarcot fog eredményezni. Abban gondolkodnak, hogy egy mozgalmi párt kialakításával szervezik meg a képviseleti listát, amelyen mindenki megtalálja a számára szimpatikus jelöltet.

Veszélyforrás, hogy 2020 februárja után parlamenti képviselet nélkül marad a felvidéki magyarság.

Az MKP elnöke a politikum feladatát abban határozta meg, hogy meg kell találni az utat az egység, az összefogás kialakítására. Vegyük észre, hogy ég a ház! – figyelmeztetett Menyhárt.

Kárpát-medencei ifi körkép

Böröcz László, a Fidelitas elnöke, országgyűlési képviselő elmondta, mit tudnak a fiatal politikusok a nemzetpolitikához hozzátenni. Az Orbán-kormány nemcsak szimbolikus, hanem valódi intézkedéseket hajtott végre a nemzetpolitikában. Ezek alapja, hogy a magyar gazdaság megerősödött. Nemcsak a fejlesztési források, hanem a határon átnyúló fejlesztések is hozzájárultak az eredményességhez. Emellett a közép-európai együttműködés, a visegrádi négyek olyan pozíciót alakított ki, mely megkerülhetetlen politikai tényezővé vált. Az ifjúsági politikai szervezetek feladatát a közösségszervezésben és a politikai utánpótlás biztosításában látja a Fidelitas elnöke.

Otletán Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet, az RMDSZ ifjúsági fóruma képviseletében az erdélyi politika mozgásteréről számolt be. Értékelik, hogy a magyar kormány az Úz-völgyi konfliktusban kiállt az erdélyi magyarság mellett. A senki földjén való politizálás azonban véleménye szerint megköti a lehetőségeket, kevesebb beleszólást biztosít a magyar ügyek területén. Ezért az erdélyi, székelyföldi magyaroknak is az az elsődleges feladatuk, hogy felkészüljenek a 2020-as önkormányzati és a parlamenti választásokra. Otletán Csongor véleménye szerint egymástól tanulva, közösen gondolkodva érdemes ezeket az utakat keresni.

Hordósi Dániel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Ifjúsági alelnöke a horvátországi magyarság 15 ezer fős képviseletének meghatározásánál elmondta, hogy árnyékban vannak a jelentős számú kisebbségi térségekkel szemben. Ám ez nem keseríti el őket, mert olyan egységet élnek meg a magyar és a horvát kormány támogatásával, amit előtte soha. Ennek eredménye, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon a mandátumok 85%-át a HMDK szerezte meg. Hordósi Dániel feladatként a hagyományok ápolását, a kulturális örökség megóvását fogalmazta meg.

A pártelnöki és a Kárpát-medencei ifi körkép fórumát a résztvevők kérdéseivel zárta Molnár Judit moderátor.

FORRÁS: felvidék.ma

2019.07.07.