Ma az igazi lázadás konzervatívnak lenni

Melyik a nagyobb presztízs, helyettes államtitkárnak lenni vagy Fidelitas-elnöknek?

Engem sosem a státuszok vagy a presztízsek vezéreltek, sokkal inkább az, hogy a fiatalok jövőjét építő célkitűzéseket, hogy lehet a nemzeti értékek mentén megvalósítani.

Mi lesz a feladata?

Ahogy eddig, úgy ezután is elsődleges feladatomnak tekintem, hogy miként lehetne a fiatalokat megszólítani, közelebb hozni hozzájuk a közélet történéseit, a politika világát. Nekünk, fidelitasosoknak az a dolgunk, hogy le tudjuk fordítani a politikai döntéshozóknak és szakmai nyelvet beszélőknek, hogy mi, magyar fiatalok mit gondolunk a világról. A helyettes államtitkári tisztség egy szakmai vezetői feladatkör, ami kinevezésen alapul. A Fidelitas-elnökség választáson alapul, és egy közösség bizalma szükséges hozzá. Szerintem minden közösséget négy dolog tart össze: a közös értékek, a közös emlékek, a közös célkitűzések és közös érdekek.

Ezek adják a Fidelitas erejét is.

Hogyan értékeli a helyettes államtitkári tevékenységét?

2016. szeptember vége óta látom el ezt a feladatot. Vannak eredmények, amit a magam és csapatom munkájának tudok be, és vannak, amelyekből közvetetten vettük ki a részünk. Van két olyan intézkedés, ami nálunk született meg: a nyelvvizsgadíj-visszatérítés, valamint a kresztanfolyam- és kreszvizsga-díj visszatérítése. A kormány mindkét kedvezménnyel közvetlenül segíti a fiatalokat, de ugyanilyen fontosnak tartom a fiatalok lakhatását érintő kérdéseket is. Részt vettünk az országos kollégiumfejlesztési stratégiáról való közös gondolkodásban, amit nyomon is követünk. Az Esély otthon programmal pedig a kistelepüléseken élő fiatalokat segítjük az önálló élet első lépéseiben. S a munkánk során minden olyan program kialakításához csatlakoztunk, ami azt szolgálja, hogy mi is bátran merjünk családot alapítani.

Dr. Illés Boglárkát november 30-án választották Böröcz László helyére a Fidelitas elnökévé. Illés eddig ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár volt az EMMI-ben. A mátészalkai születésű jogász az ELTE-n végzett, 2013-2014 között az Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. programkoordinátora és beszerzési munkatársa volt. 2014-ben az ÁSZSZ Zrt. jogászaként dolgozott, majd 2014-2015 között a Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős és a Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárság jogi referense volt. 2015-2016 közt a Magyar Államkincstár projektirodájának osztályvezetőjeként tevékenykedett; s 2016 szeptemberétől volt az EMMI helyettes államtitkára.

A Fidelitasra vonatkozóan milyen elképzelései vannak?

Több kiemelt célt fogalmaztunk meg az elnökség részéről.

Az elsődleges cél az, hogy a nemzeti-jobboldali értékek legyenek a legnépszerűbbek a fiatalok körében

a harmadik évezredben is. Ez egyszerre jelenti az önálló témák képviseletét, amelyeket megpróbál szavak szintjén kisajátítani az ellenzék. Nagy hangsúlyt kívánunk helyezni a múltunk és történelmünk reális ismeretére, a sokak által elhazudott 20. század történetének igazságára, hogy ne kövessük el azokat a hibákat, amelyeket már mások elkövettek a múltban Magyarországgal szemben. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a közélettel foglalkozó fiatalok felkészültek legyenek és a Fidelitas részéről így biztosítsuk a politikai közösségünk utánpótlását.

Kormánypártiak-e a fiatalok vagy sem? Hogy látja?

A kormánypárti szimpátiával kevésbé vádolható központok felmérései szerint is a Fidesz-KDNP a legnépszerűbb politikai erő a 18-29 évesek körében. Hamis az a média által keltett kép, amely szerint a fiatalok nem jobboldaliak, hiszen a tények nem ezt mutatják. Arra később is szeretnénk figyelni, hogy ne a nemzedékek közötti feszültséget növeljük, hanem az együttműködést segítsük elő. A fiatalok számos dologban akár még jobbak is, és gyorsabban reagálnak a változásokra, kihívásokra. Fontos azonban rámutatnunk, hogy máshogy közelítenek meg közéleti kérdéseket a kamaszok, a főiskolások, egyetemisták és a családalapítás előtt állók. Nem az az elsődleges kérdés, hogy a fiatalok kormánypártiak-e, a fontos, hanem hogy mi, magyar fiatalok nemzetileg elkötelezettek vagyunk és szeretjük a hazánkat, ez pedig az iskolákban is bátran megjelenhet, hiszen nincs mit rajta szégyellni.

Miközben az iskolákban elvileg tilos a politika.

Ez a ’89-es négyigenes népszavazás félreértelmezése, ami a munkahelyekről tiltotta ki a politikát. Na de az iskola a tanárok munkahelye és nem a fiataloké. Ki másnak kellene megengedni a szabad véleménynyilvánítást az iskolában, ha nem a fiataloknak? A Fidelitas már megalakulásakor vállaltan a Fidesz támogatása érdekében jött létre, s ezért nem tudott jelen lenni a felsőoktatási intézményekben.

Ellenben az ellenzékkel, akik mozgalmi köntösben férkőztek be az egyetemekre.

Ezt a helyzetet orvosolni kell, melynek az első lépéseit megtettük.

Öncsalás akkor azt mondani, hogy a fiatalok apolitikusak?

Igen. A fiataloknak van véleményük és azt szívesen el is mondják, csak meg kell kérdezni őket. A kérdés, hogy fel tudjuk-e tenni a megfelelő kérdéseket. Szerintem a fiatalok bizonyos témák mentén megszólíthatók és mobilizálhatók, ilyen például a hazaszeretet, a környezetvédelem, a jövőért vállalt felelősség. Érdemes elválasztani a közéleti érdeklődést és a pártpolitika iránt való érdeklődést, az előbbi ugyanis magasabb az utóbbinál. Ugyanakkor korábban sem volt számottevőbb a fiatalok érdeklődése a közéleti kérdések iránt, mint most. És érdemes különválasztani az érdeklődést a határozott állásponttól, valamint az aktív közéleti részvételtől. Ezekben sem látni komoly elmozdulást, hiszen ahogy korábban, úgy most is egy osztálytársi közösségből egy-két fiatal érdeklődik aktívan közéleti ügyek iránt.

A regnáló hatalommal szemben mindig magától értetődő lázadni. Nem lát egy ilyen faktort is?

Fiatalok vagyunk, lázadunk, sok mindenben nem értünk egyet a szüleinkkel, vagy az előttünk lévő generációval. Ez természetes. Lázadás a tekintély és alapvetően a korlátok ellen.
De abszurd módon ma az igazi lázadás az, ha valaki a konzervatív álláspontot képviseli.

A globalizáció hívei teljesen más csapásirányt próbálnak érvényesíteni a fiatalok körében, mint mi. S ha valaki felvállalja, hogy ő nemzetben gondolkodik, hogy ő patrióta, hogy a keresztény értékek melletti kiállás egyben egyet jelent az „európaisággal”, akkor sokkal komolyabb támadásnak van kitéve, mintha ezzel ellentétes nézeteket vall.

Nem látja úgy, hogy az újbalos-marxista gondolkodás épp nagy teret nyer a felsőoktatási közegben, főleg a társadalomtudományi doktori iskolákban?

Szoros kapcsolatot igyekszem ápolni a Doktoranduszok Országos Szövetségével, a tehetséggondozáson keresztül pedig a szakkollégiumokkal is. Több ezer fiatal doktorál, s ha elmegyek hozzájuk, sosem az újbalos nézetek terjedésével szembesülök. Így rá kell cáfoljak a felvetésre. Szerintem a doktoranduszok körében is erős a patrióta gondolkodás, és keresik annak a lehetőségét, hogy tegyenek a hazájukért. Van, ahol ezt dominánsabban lehet érzékelni, és van, ahol kevésbé. Fontos, hogy a józan ész talaján álljunk – ezt igénylik a fiatalok is. Amikor a józan ésszel ellentétes álláspontot képvisel egy doktorandusz, egy tanár, akkor a fiataloknál is bekapcsol a vészjelző. Amit mi képviselünk, az nem egy a lehetséges alternatívák közül, hanem megítélésem szerint mi állunk a józan ész talaján.

Bezöldült a Fidelitas – mondták a szervezet kongresszusa kapcsán. Hogyan zöldültek be?

Korábban is sokat foglalkoztunk zöld ügyekkel a Fidelitasban. A Fidelitas kabinet-rendszerben működik, és az egyik legerősebb kabinet korábban is a fenntartható fejlődés kabinetje volt, ahol közel tíz éve stratégiai célkitűzések mentén tevékenykedünk. Egy jobboldali fiatal a környezetvédelmet a világ legtermészetesebb dolgának tekinti, hiszen abból indulunk ki, hogy a teremtett környezetet nem magunknak köszönhetjük. Az ezzel kapcsolatos baloldali narratíva szavak szintjén létezik, de a tetteik teljesen ellentétesek ezzel. Mit csinál egy nagyvárosi, baloldali, „zöld” fiatal? Valószínűbb, hogy olyan életmódot folytat, aminek köszönhetően magasabb a károsanyag-kibocsátás, és olyan élelmiszereket fogyaszt, amelyeknek a megtermelése, szállítása során komoly környezeti károk keletkeznek.

A környezetvédelem sokkal inkább az egyéni felelősségvállalásra épül.

Szerintem ezekre a problémákra kevésbé lehet globális választ adni, inkább lokális és kistérségi szinten kell kezelni őket. Ez jelenthet sok mindent, például a szelektív hulladékgyűjtést, de akár az egyszer használatos csomagolóanyagok használaton kívül helyezését vagy megadóztatását is. De ugyanígy figyelni kell vizeink tisztaságára és azok védelmére. Ahogy elődöm a kongresszusi beszédében is felhívta a figyelmet arra, hogy vállalják a felelősséget azok, akik a hazánkba érkező folyóvizek szennyezéséért felelősek.

Miért lehet, hogy a jobboldal az utóbbi egy évben úgy prezentálódott a médiában, mintha zöldellenes lenne?

Én azt látom, hogy a kormányon belül is sok területen foglalkoznak zöldügyekkel, említhetem akár az mezőgazdasági vagy az innovációs minisztérium munkáját. A felháborodás nem a környezetvédelem, hanem azok ellen szól, akik a környezeti kihívások megoldása helyett a kérdésből hisztit csinálnak. Tíz fiatalból hétnek fontos a zöld ügy, azonban ez a szám feleződik, ha az a kérdés, hogy kinek vannak mély ismeretei a kérdéskörről. És ennél még kevesebben vannak azok, akik valamilyen módon aktívan részesei is az ezzel kapcsolatos közösségi tevékenységnek. A baloldali retorika a politikusok és a nagyvállalatok felelősségét hangsúlyozza, ezzel hárítják a témát, és így próbálják meg a fiatalokat lázadásra szítani. Ez azért nagyon veszélyes, mert minket, mai fiatalokat egyébként is körbevesz a folyamatos bizonytalanság, ami a jövőnkről alkotott képünkre is hatással van. Ulrich Beck fogalmazta meg a világkockázati társadalom gondolatát, ami alatt azt érti, hogy úgy érezzük, ami a világ bármelyik pontján megtörténik, az velünk is bármikor megtörténhet. Ebben a helyzetben növelni a bizonytalanságérzetet, nagy fokú felelőtlenség. Mi a politikai ellenfeleinkkel ellentétben a fiataloknak talajt adni és nem alóluk a talajt kihúzni akarjuk.

Értékek és érdekek – említette a közösségösszetartó erők közt. Hogy látja érdekek és értékek viszonyát a magyar jobboldalon?

Engem kamaszkoromban az értékorientált közéletiség szólított meg. A 2004. december 5-ei népszavazást megelőző kampányban vettem részt aktívan. Azt is látom, mikor csatlakoztak nagyon sokan a Fidelitashoz.  Fontos megmutatni azokat a nemzeti értékeket, amelyek mentén mi is elköteleződtünk. Nem csak tudásátadásra van szükség, hanem az élményszerűségre is. Egy kárpátaljai magyar fiatalnak más lesz az érték- és normarendszere, mint egy kijevi ukrán fiatalnak – ezt magyarként sosem szabad elfelejtenünk. Fontos, hogy kiálljunk a határon túli, azon belül most kiemelten a kárpátaljai fiatalokért. Az erős nemzet és az anyanyelv megőrzése nem csak érték, hanem közösségi érdek is, hiszen ezen múlik a jövőnk.

Nők a politikában – időnként felbukkan az az állítás a politikában, hogy a Fidesz túl macsó párt. Hogy látja a nők helyzetét a Fideszben?

A férfiaknak sosem vetik fel a „férfiak a politikában” témakörét… Ezt a kérdést egyébként már sokan feltették nekem. Nekem az a tapasztalatom, hogy a teljesítményt minden közösségen belül elismerik, de azért dolgozni kell.

Ha hitelesen, konzekvensen képviselsz egy álláspontot, s így leszel meghatározó tag, akkor nem számít, hogy nő vagy férfi, fővárosi vagy vidéki, városi vagy falusi vagy. Én úgy érzem, hogy nőként megkapom a tiszteletet és a bizalmat.

Kvóta vagy nem kvóta?

Nem vagyok kvótapárti semmilyen irányban, éppen azért, mert úgy gondolom, ha ebben a dimenzióban gondolkoznánk, az elkényelmesíthetne minket. Ha én bármilyen szervezet vezetőségének kvóta alapján lennék a tagja, vagy úgy lettem volna helyettes államtitkár, nem tudnám, hogy elismerik-e a teljesítményt, s hogy hitelesen képviselhetem-e a teljesítmény fontosságát.

Mi lesz az első dolga Fidelitas-elnökként?

Erről, ha megengedik, januárban szeretnék beszélni. A fiatalokat érintő témák élére szeretnénk állni.
A Fidelitas csoportok bővítése mellett az online térben való jelenlétünket is növelni szeretnénk. 
Élnünk kell a harmadik évezred adta lehetőségekkel, tudnunk kell röviden és érthetően beszélni.

Forrás: Mandiner

Fotók:  Ficsor Márton

2019.12.22.

Megosztom