A gazdaság ösztönzése váltotta a sarcpolitikát

2010 előtt a szocialista kormányok hibás gazdaságpolitikát folytattak, aminek a terhétaz emberekkel fizettették meg.

Magyarország költségvetése rossz állapotban volt, amikor kitört a válság. A kormány felelőtlenül vett fel hiteleket, amivel még inkább fokozta a problémákat, a hiányt újabb hitelek felvételével és az aktív, dolgozó emberek terheinek folyamatos emelésével próbálta kezelni, sikertelenül – mondta lapunknak Böröcz László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

Alapvetően különbözik a 2002 és 2010 közötti, valamint a 2010 utáni időszak és kormányok adó- és gazdaságpolitikája – mondta lapunknak Böröcz László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A 2010 utáni időszak arról szól, hogy aki dolgozik, ráadásul többet dolgozik, segíti a közösségét, azt nem terhelni, hanem segíteni kell. Korábban túladóztatták azokat, akik többet dolgoztak, ma arról szól a gazdaságpolitika, hogy aki többet vállal, többet tesz önmagáért és a közösségéért, az többet is kereshet. A korábbi baloldali gazdaságpolitikával kapcsolatban emlékeztetett: 2007-ben már csődközeli állapotba került a költségvetés, Magyarországot legyengülve, felkészületlenül érte a válság.

A száznapos program keretében hitelből emelték a béreket, ezek után a költségvetési hiányt újabb hitelfelvétellel próbálták orvosolni, aminek egyenes következménye lett a gazdasági összeomlás. A jobboldali kormányok a munkára értékként tekintenek, ezáltal ösztönözni próbálják az embereket a jövedelmet terhelő adók csökkentésével. A Fidesz-kormányok előbb egykulcsossá tették, majd több lépcsőben csökkentették a személyi jövedelemadót (szja), amely jelenleg tizenöt százalék. Ezzel szemben a Gyurcsány-kormányok alatt többkulcsos adórendszer volt, amelyben a magánszemélyek legmagasabb személyijövedelemadó-kulcsa elérte a 38 százalékot.

A vállalkozásoknál is hasonló volt a helyzet. A Fidesz-kormányok gazdaságpolitikájának középpontjában viszont a terhek csökkentése áll, aminek köszönhetően ma Európa legalacsonyabb társasági adóját fizetik a magyar vállalatok, 9 százalékot. A szocialista kormányzás alatt a vállalkozások agyonadóztatását tekintették a fő bevételi forrásnak, ezért folyamatosan emelkedtek a cégek terhei ebben az időszakban, a társasági adó több mint a duplája volt a mostaninak, az emelések után elérte a 19 százalékot.

De nem ez volt az egyetlen adó, amit a szocialisták megemeltek. A 2006-os választások előtt adócsökkentésről döntött az akkori Gyurcsány-kabinet, például kizárólag kampánycélból a 25 százalékos áfát 20 százalékra csökkentették. A választások után azonban jött a feketeleves: bevezették a 4 százalékos szolidaritási adót, megemelték a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci járulékot. Megadóztatták a nyugdíjas munkavállalókat, a 15 százalékos áfakulcsot 20-ra emelték, a jövedéki adót folyamatosan növelték, bevezették a luxusadót, valamint a kamat- és árfolyamnyereség-adót.

Tizenhat éve vezették be az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát, akkor 15 százalékos kulccsal, amelyet később harmincszázalékosra emeltek, míg a jelenlegi kormányzat év végével kivezeti ezt az adónemet. A munkát terhelő adókat, a szociális hozzájárulási adót 28 százalékról 17,5 százalékra csökkentette a polgári kormányzat az elmúlt 8 évben. A kisvállalkozások terheit is folyamatosan csökkentette az Orbán-kormány, jövőre már csak 12 százalék lesz a kisvállalati adó (kiva) – emlékeztetett Böröcz László.

A Fidesz gazdaságpolitikájának köszönhetően 2010 óta nyolcszázezerrel többen vannak a munkaerőpiacon, szinte megszűnt a munkanélküliség, jelenleg 3,5 százalék alatt van. Emellett a belső kereslet növekedésének és a gazdaság teljesítőképességének köszönhetően az idei első negyedévben 5,2 százalékkal bővült a GDP, ami több évtizedes rekordnak számít. 2020. január elsejétől 18-ról öt százalékra mérséklődik a szálláshelyek áfája, ez a lépés egyértelműen a belföldi turizmust hivatott élénkíteni – fogalmazott Böröcz László.

A Gyurcsány-éra alatt Magyarország adósságállománya a GDP 53 százalékáról 83 százalékra emelkedett 2010-re, a gazdaság pedig romokban hevert. Ehhez képest az államadósság az elmúlt években fokozatosan csökkent, a 2022-es cél a 65 százalék körüli érték elérése.

Kilenc év alatt ötven százalékkal nőttek a jövedelmek – szemben a 2006 utáni időszakkal, amikor a bérek és a nyugdíjak vásárlóértéke is csökkent. A kormány a jövőben is elkötelezett a családok, a magyar vállalkozások és a magyar emberek támogatása mellett, ahogy azt a családvédelmi és a gazdaságvédelmi akcióterv számos intézkedése is bizonyítja – közölte a frakcióvezető-helyettes.

(Forrás: magyarhirlap.hu, fotó: Bodnár Patrícia)

2019.06.18.