Sokan egy ügyért! - Adománygyűjtés Kárpátaljára

Az Erzsébetvárosi Fidelitas ötödik alkalommal szervezett adománygyűjtést a kárpátaljai tiszapéterfalvi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulóinak és az ott élő magyar kisebbségnek. Az adományokat november elején szállították Kárpátaljára.
Kárdási Anikó beszámolója:
 
Az Erzsébetvárosi Fidelitas számára fontos a társadalmi felelősségvállalás, azaz a minket körülvevő társadalom életminőségének javítása a rendelkezésre álló eszközeink birtokában. Ezért már közvetlenül a tavalyi kárpátaljai adományút után megfogalmazódott bennünk, hogy a magyar–ukrán határ közelében levő Tiszapéterfalva egy olyan hely, ahova, ha lehetőségünk lesz, jövőre is vissza fogunk térni. Tesszük mindezt azért, mert pontosan látjuk, hogy a Magyarországról érkező adomány, mellyel lelkes csapatunk az ottani iskolát segíti, a kint élőknek mekkora támaszt jelent.  Így hát ez év novemberében ismét felkerekedett az Erzsébetvárosi Fidelitas, és egy adományokkal megpakolt teherautóval Kárpátalja felé vette az irányt. Ám az elindulást kemény munka előzte meg!
 

Már hónapokkal az indulás előtt elkezdtünk szervezkedni, legelőször a barátoknak, ismerősöknek szóltunk, később minisztériumokat és vállalkozókat próbáltunk bevonni a gyűjtésbe. Október végén még egy adománybulit is tartottunk, melynek bevételét teljes egészében a tiszapéterfalvi iskola tanszerállományának bővítésére fordítottuk. Az összegyűlt adományok átnézése és bedobozolása szintén sok időt elvett, de örömmel csináltuk, mert szinte magunk előtt láttuk a boldog gyermekarcokat, ahogyan egy régóta vágyott társasjátékot, legót, filctollat, könyvet vagy télikabátot pillantanak meg a csomagokban.

A sok-sok adományt végül teherautóra pakoltuk, és november 6-án, hosszú út után sikeresen megérkeztünk a szinte teljesen magyarlakta településre, Tiszapéterfalvára. Ezúton is köszönet illeti a beregszászi konzult, aki segítségével meggyorsította számunkra a határátlépést. Tóth Bálint, a falu közvetlen és barátságos polgármestere régi ismerősként üdvözölt minket, vacsorával és szállással várt. Vacsora közben sokat beszélgettünk többek között a falu és a benne élők helyzetéről, a határon túli magyarság problémáiról és a fiatalok lehetőségeiről.


Másnap reggel a Kölcsey Ferenc Általános Iskolába siettünk, hogy minél hamarabb megvalósítsuk utunk eredeti célját, és átadjuk az otthonról küldött adományokat. Az iskolában éppen őszi szünet volt, azonban néhány gyerek kíváncsiságból még a szünidő alatt is bejött, hogy találkozhasson velünk. Kipakoltuk az adományokat: számítógépek, könyvek, játékok, ruhák, sportszerek, írószerek, füzetek és egyéb tanszerek kerültek elő, majd a tanári kar végigvezetett minket az iskolán. Egy másik világ tárult a szemünk elé, ahol digitális tábla helyett örülnek, ha van kréta és ahol csak a tavalyi évben alakították ki a benti mellékhelyiségeket. Dacára a nehézségeknek a gyerekek nagy része okos, művelt; jól szerepelnek tanulmányi versenyeken, boldogok és mosolygósak. Nagyon örültünk, hogy ide hoztuk az adományokat és kicsit hozzájárulhattunk a magyar diákok színvonalasabb oktatásához. Az intézménynek tényleg szüksége van minden támogatásra, hiszen kevés ukrán állami pénzből részesül, a pedagógusok rendszeresen önerőből vásárolják meg a tanítási segédeszközöket, sőt nemritkán maguk festik ki az osztálytermeket is. A bejárás után a tantestület finom ebéddel vendégelte meg delegációnkat, majd a házi sütemények mellett kötetlen beszélgetést folytattunk. A helyiek javaslatára délután nagy sétát tettünk a faluban, megnéztük a Skanzent és a Képtárat is, a péterfalviak mindenhol örömmel fogadtak, vendégszeretetükkel örökre bevésték magukat a szívünkbe.

„Szólj, gondolj, tégy jót, s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád.” Vörösmarty Mihály gondolata ez esetben is aktuális. A kint élő magyarok nem győztek köszönetet mondani nekünk az adományokért, amelyek túlmutatva önmagukon mintegy kapocsként kötik össze a hazai és határon túli magyarságot. Mi pedig legalább egy évre való töltetet kaptunk tőlük szeretetből, kedvességből, egyszerűségből, az apró dolgok megbecsüléséből. Jövőre pedig, s ez immár hagyomány, biztosan visszamegyünk!

Külön köszönettel tartozunk az Oroszlán utca 60 Kft.-nek és az Office Depotnak, akik nélkül nem jöhetett volna létre egy ilyen színvonalas adománygyűjtés!

2014.11.30.

Kapcsolat