Hírek
  

A Fidelitas tagjai előtt tartott beszédében Orbán Viktor felidézte, a 80-as években a politikai helyzet egyszerűbb volt, mint manapság; megszállt ország voltunk, az volt a politikai program, hogy az oroszok menjenek haza, a pozíciókból távozzanak a kommunisták, a helyükre a szabad választásokon megszavazott parlament és kormány kerüljön. A kormányfő szerint az ember nemcsak azt tudhatta biztosan, hogy mi az, amit meg akar változtatni, hanem szinte az is adta magát, hogy mire kellene lecserélni azt, ami van, mi a megoldás, és ha be akarunk rendezni egy új világot, annak milyennek kellene lennie, mi az, ami sikeres. Világos volt, hogy a nyugati világ a győztes világ, csatlakoztunk a NATO-hoz, és az Európai Unióhoz. 1990-ben úgy gondoltunk, hogy a nyugati világhoz való kapcsolódással egy emelkedő szakasz következik, mert Európával együtt mi is emelkedni fogunk.
 
Ehhez képest most ott tartunk, hogy bajban van az Európai Uniós, sőt az egész transzatlanti térség – fűzte hozzá a kormányfő. A miniszterelnök aláhúzta: az elmúlt tíz évben kiderült, hogy a mi civilizációnknál nagyobb teljesítményre képes versenytársak is megjelentek Dél-Amerikában, Ázsiában, vagy éppen Oroszország személyében. Nem olyan egyértelmű, merre van az előre, a siker, kik lesznek a győztesei a következő 15-20 évnek – jegyezte meg.  Mára megváltozott a helyzet, jó esetben átalakulófélben, rossz esetben szétesőben van az a keretrendszer, amiben Magyarország elhelyezte magát hosszú évek küzdelmének eredményképpen.
 
 
A kormányfő szerint a következő néhány évben nem áll be a világ olyan „jeges, kemény” struktúrába, mint ahogyan az történt a második világháború, vagy 1990 után; hanem képlékenyebb, alakíthatóbb lesz, mint az elmúlt húsz évben volt. A miniszterelnök szerint ez felértékeli annak a nemzedéknek lehetőségeit, és ezzel együtt a felelősségét is, amihez a Fidelitas mai nemzedéke tartozik. Leszögezte: a Fidelitasnak van már politikai súlya, az események befolyásolására képes erő. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a Fideszen belül a Fidelitasból érkezettek kis frakciója létszámában meghaladja az LMP frakcióját. A kormányfő arról is beszélt, hogy a Fidelitasból érkezett vezetők komoly pozíciókban vannak. Példaként említette Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőt, Gyürk András európai parlamenti képviselőt, a 2010-es kampány vezetőjét, Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár polgármesterét, és Schmidt Csabát, Tatabánya polgármesterét. A Fidelitasnak nemcsak pozíciói vannak, hanem nagyon komoly tettei, története és eredményei is – jegyezte meg.
 
A kormányfő aláhúzta: a Fidelitasnak van múltja, erős parlamenti képviselettel rendelkezik, gyökeret vert az önkormányzatok világában, és nincs versenytársa a pályán. A Fidelitas kis akarattal, bátorsággal a következő két évben annyit mehetne előre, olyan befolyásra tehetne szert és olyan eredményeket érhetne el, amennyit "normális történelmi időkben" tíz-tizenöt év alatt sem biztos, hogy tudna – fogalmazott Orbán Viktor.
 
 
 
Ha a Fidelitas ezt a nemzedéket képes megszólítani, megszervezni, akkor egy nagyon komoly történelmi küldetésre is vállalkozhat. A történelmi küldetés pedig a teljesen újrarendeződő európai erőviszonyok között Magyarország „megfelelő polcra emelése”. A Fidelitasnak komoly felelőssége és lehetősége van abban, hogy Magyarország az átrendeződés nyertesei közé tartozzon - fűzte hozzá.
 
Orbán Viktor aláhúzta: Közép-Európa és Nyugat-Európa teljesen ellentétes pályán mozog. Európa jövője – ha a dolgok így mennek tovább – Közép-Európában van. A kormányfő emlékeztetett a legutóbbi államadósság-adatokra, amelyek azt mutatták, hogy a közép-európai országok államadóssága alacsony, Magyarország – a térség országaihoz képest - magas adata is csökkent, míg a nyugat-európai országoké emelkedett, és veszélyesen abban a tartományban vannak, amikor már nem lehet kimenekülni az adósságcsapdából.
 
 
 
A kormányfő szerint jól látható, hogy Európa déli, de részben a nyugati része gazdasági értelemben hanyatló pályán van. Az ottani országok veszítenek a versenyképességükből, és egyre nehezebben tudják pénzügyileg finanszírozni magukat, és a folyamatok megfordításához szükséges belső átalakítás végig viteléhez nincs meg a politikai egység. Orbán Viktor szerint jól látható, hogy szemben Európa nyugati részével a közép-európai országok sem a válság előtt, sem a válságkezelés közben nem adósodtak el, a pénzügyeik nem csúsztak ki a saját kezükből, ráadásul javult a versenyképességük. "A bábuk úgy vannak felrakva a sakktáblára, hogy Közép-Európa előtt egy nagy emelkedő pálya, Nyugat-Európa számára pedig egy vészesen hanyatló pálya rajzolódik ki. Minden át fog alakulni" – húzta alá. A kormányfő mindennek következményei között említette, - hogy ha maradnak ezek a tendenciák - akkor öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik korábban külföldre mentek pénzt keresni, vagy kalandvágyból. Nekik "fogadóállomásokat" kell kiépíteni; jó munkahelyeket, és jó iskolákat – tette hozzá. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy fel fognak értékelődni a közép-európai egyetemek. Példaként említette, hogy Debrecenben már most is 4000 külföldi diák tanul. "Ha jól alakítjuk át a felsőoktatási rendszerünket, akkor fogadóállomásai leszünk az elfogadható áron tanulni akaró tehetséges nyugatiaknak" – fűzte hozzá.
 
 
 
A kormányfő kitért arra is, hogy a magyar történelem "perverz módon", furcsán van megírva; mindenki tud mondani 10-15 vesztes csatát, elbukott kísérletet, és alig tudunk mondani felívelő korszakokat, ahhoz kapcsolódó személyeket, eredményeket. Ahhoz, hogy a most előttünk kirajzolódó átrendeződésnek Magyarország a nyertese legyen, ahhoz a fontos politikai döntéseken túl, „kicsit igazítani kellene” az önbecsülésen, a történelemszemléleten a gondolkodásmódunkon – jegyezte meg.
 
A kormánynak van egy elgondolása, hogyan kellene a teljes magyar felsőoktatást a „kor kihívásaihoz igazítani.” Az ellenfelek ezt nem akarják – mondta Orbán Viktor hozzátéve, mindenki ellenfél, abban az értelemben, akinek az érdekét sérti és nem látja be, hogy „rövid távú érdeksérelemért cserébe hosszú távú lehetőségeket kap”. A miniszterelnök úgy folytatta, úgy látja, sokan akarnák elhalasztani az új rendszer megindításának dátumát. A kormányfő úgy fogalmazott, „ellenforradalmi kísérletek” zajlanak, de – szavai szerint – mindez normális, hiszen, „ha van forradalom, akkor van ellenforradalom is.”



Ehhez kapcsolódóan kifejtette, vannak módszerek, amivel hátráltatni lehet egy hosszú távú, átfogó elképzelés megvalósítását. Ilyen például, amikor a politikában egy célvitából eszközvitát generálnak. Megjegyezte, szerinte a felsőoktatási törvényhez kapcsolódó szándékok áldozatául estek ennek a módszernek. Úgy fogalmazott: a legjobb cél elérésére is eszközöket kell használni és az eszközviták majd természetesen elő fognak kerülni, csak úgy tűnik, ebben a kérdésben a „kocsi megelőzi a lovat”.
 
Ma ezer- és tízezerszám vannak olyan fiatalok, akiknek egyetemi, vagy főiskolai tanulmányaik után „van egy papír a kezükben, és azt hiszik, hogy az ér valamit”, viszont az a keserű realitás, amivel szembe kell nézniük, hogy „az a papír nem ér semmit”– jelentette ki Orbán Viktor hozzátéve, a helyzet azt mutatja, hogy friss diplomások nem rendelkeznek olyan tudással, amire a munkáltatóknak valójában szükségük volna. Mindenképpen át kell alakítani a rendszert, hogy ilyen helyzetbe szülők, diákok, tanárok és munkaadók ne kerülhessenek, ezért sürgős a beavatkozás – hívta fel a figyelmet a kormányfő.
 
 
 
Arról is beszélt, bizonyos szakmákból erőteljes hiány mutatkozik; 35-55 ezerre tehető azon állások száma, amelyet nem tudnak betölteni, mert nincs megfelelő szakképzettséggel rendelkező ember. Mindez – mint mondta – azért van, mert rossz pályára állítják be a fiatalokat, akikben rossz önkép alakul ki, miszerint őket a mögöttük hagyott évek feljogosítják egy kedvezőbb munkaerő piaci helyzetre, de ezt rajtuk kívül nem gondolja senki. Mindez a csalódottság és a külföldön való álláskeresés mellett nagyon rossz társadalmi folyamatokat létrehozó jelenség – mutatott rá a miniszterelnök.
 
Korrektnek kell lenni. Meg kell tudnunk mondani, milyen képzésnek van értelme, minek nincs – szögezte le Orbán Viktor. Elmondta, a felsőoktatás rendszerét aszerint kívánják átalakítani, hogy csak olyan képzéseket fogadnak el és támogatnak, amelyekről látják, hogy a munkaerőpiacon használható tudást adnak. Utalt rá, a nemzeti konzultációban megkérdezték az embereket, egyet értenek-e ezzel az elképzeléssel, és az emberek több mint 85 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre, így „demokratikus legitimációjuk van” az átalakítás véghezvitelében.  
 
 
Orbán Viktor szerint olyan pénzügyi rendszert kell kialakítani a felsőoktatásban, hogy akik egyetemre, főiskolára járnak, kedvezményes, hosszú, például harmincéves lejáratú diákhitellel tudják finanszírozni magukat. Ennek révén néhány év alatt kialakulhat egy önfinanszírozó rendszer; így a költségvetésből nem kell pénzt fordítani, az ingyenes, „felelősséget nem vállaló képzési formák” indítására.
 
Én a tandíjnak ellensége vagyok, és az is maradok, mert a tandíj egy olyan összeg, amiről nem tudni, honnan fogja előteremteni a diák, ezért én nem egy tandíjrendszer bevezetése mellett érvelek, hanem olyan felsőoktatási rendszer mellett, amelyben az állam a szegényebbeknek is megadja egy hosszú lejáratú kölcsönön keresztül azt a lehetőséget, hogy saját magukat kiiskolázzák – jelentette ki a miniszterelnök. Mindez - mint mondta - megnöveli a diákok felelősségérzetét, mert a képzés díját hosszú távon vissza kell fizetniük, így a hallgatók az egyetemi, főiskolai éveket nem a középiskola meghosszabbított diákéveinek fogják fel, hanem egy befektetésként, amely a jövőjüket szolgálja.
 
 
 
A kormány nem a falakat, hanem a diákokat akarja finanszírozni, tehát mi nem abban vagyunk érdekeltek, hogy bizonyos intézmények működjenek, hanem abban, hogy a diákoknak befolyásuk legyen saját döntéseiken keresztül arra, hogy melyik főiskola, egyetem jó és melyik nem - mondta Orbán Viktor.
 
Aláhúzta, véleménye szerint nem szabad megvárni a következő évet az új felsőoktatási rendszerrel; azt most el kell indítani, ezért – mint jelezte - a szerdai kormányülésen már foglalkozni fognak ezzel a kérdéssel. Utalt rá, kedd este közzéteszik a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így „látni fogjuk, hogy melyik egyetemre, főiskolára mennyien jelentkeztek, és mennyien kerültek be, és látni fogjuk, hogy melyik főiskolát és egyetemet kerülték el a fiatalok”. Utóbbiakat nem fogja támogatni a kabinet a jövőben – mondta Orbán.
 
 
 
Megjegyezte, amennyiben az átalakulás folyamatát kormányváltások nem törik meg, három-öt év múlva „üzembiztossá is válhat” az új rendszer. 
 
A kormányfő kitért arra is, hogy a szakmunkásképzőt végzett „melós fiatalok” teljes mértékben hiányoznak ma az ifjúsági közéletből. Orbán Viktor azt javasolta a Fidelitasnak, emelje be a szakképzés ügyét is a közéletbe. „A melós fiatalokkal törődni kell. Magyarország a melósok nélkül nem lesz nyertes”. Hasonlóképpen a fiatal gazdákkal is foglalkozni kell; velük is érdemes kapcsolatba kerülni - emelte ki a miniszterelnök.
 
Orbán Viktor a beszédét azzal zárta, hogy a választást 2014-ben is meg kell nyerni, és a Fidelitasnak az az első számú küldetése, hogy segítsen a fiatalok megszólításában.
 
 
 
Ágh Péter, a Fidelitas elnöke a konzultáción arról beszélt, hogy a Fidesz és a Fidelitas kapcsolata az ifjúsági társszervezet 1996-os megalapítása óta egy komoly partneri viszonynak tekinthető. Mint mondta, a fiatalok csak akkor tudnak boldogulni, ha a munkahelyteremtés, a családalapítás és az otthonteremtés nemcsak vágyálom számukra, hanem elérhető közelségbe kerül. Az elmúlt két év ebbe az irányba mutat, de további intézkedésekre is szükség van, hogy a mostani kormányzati ciklusnak a fiatalok a nyertesei lehessenek - hangsúlyozta Ágh Péter, aki szavait azzal zárta: "egy csapatot alkotunk a kormánnyal, hogy a fiatalok nyertesei legyenek a kormányzásnak".
 
Forrás: fidesz.hu - MTI

Fotó: Láng Péter
Nyitókép: Árvai Károly (kormany.hu)

fidelitas.hu