„Erőszak és elnyomás” címmel szervezett beszélgetést a Humán Kabinet, melynek meghívott vendége Gulyás Péter, a Budapesti Metropolitan Egyetem főiskolai docense volt. Az eseményre október 27-én került sor a Budavári Polgári Szalonban.
Péter a szerzője az Esszé a listáról és a nőkkel szembeni erőszakról.
Stand-up Tragedy című esszének, amely a nők elleni erőszakkal foglalkozik. Alapja az a 2013-as listabotrány, ami az ELTE bölcsészkarán játszódott le. Erről és további olyan eseményekről is szó volt, melyek a felsőoktatás berkein belül zajlottak le és sokszor homályos körülmények között, látszólagos vizsgálatok mellett kerültek elfelejtésre – már, ha egyáltalán kiderültek. Pedig – mint ahogy azt Péter is elmondta – a felsőoktatásban nem azért van benne a „felső”, mert az egyenes következménye középszintű oktatásnak, hanem alapvetően egy magasabb szintű tartalmat kellene képviselnie, nem csak tudás- és ismeretanyag, hanem morális tartalom szempontjából is.
 |
 |
A közoktatás ilyen szempontból egyszerűbb Péter szerint, méghozzá a kötelező jellege miatt. A tankötelesség miatt eleve egyértelmű, hogy kik és miért vannak ott, így számukra is könnyebb szabályokat alkotni, míg a felsőoktatásba szabadon lépnek be emberek, vagyis oktatók és hallgatók, hogy szabadon cselekedjenek. De érintettük a méltóság kérdését is, amelyet Péter az esszéjében a következőképpen fogalmazott meg: „Egy kiváló jogtudós szerint ugyanakkor megállapítható a méltóság praktikus értelme is. Ennek lényege a következő: mindenki rendelkezik egy személyes élettörténettel, amit képes elmondani. Mindenki rendelkezik adott vagy választott személyiségvonásokkal. Mindenki rendelkezik valamilyen elgondolással önmagát illetően."
 |
 |
"A megalázás definíciója pedig ez: akkor alázok meg valakit, ha semmibe veszem vagy megtagadom az említett történetek, vonások és elgondolások jelentőségét. A méltóság pedig semmi más, mint megalázottságtól mentes élet.” Rámutatott arra, hogy a diákjaival beszélgetve azt is tapasztalta, hogy maguk a nők is megosztottak az elnyomás/nem elnyomás kérdésében, de nem gondolja, hogy az elnyomás-érzetet csak egy szűk feminista réteg gerjesztené. Kérdésre válaszolva Péter elmondta, hogy ő hogyan járt volna el a listabotrányt követően (fegyelmi eljárás, rendőrség kihívása, jegyzőkönyvezett kihallgatás), ám a hangzatos botránykommunikáción kívül semmi érdemi, kézzelfogható vizsgálat nem indult, ami minimum felháborító.
Ugyancsak kérdésre válaszolva fejtette ki, hogy a szexuális erőszak következményeként fellépő poszttraumás stressz szindróma, valamint az alkalmi kapcsolatok megnövekedése mind olyan jelenségek, amelyek kezelésére a pszichiátria alkalmas lenne, ezért azt nem kellene lebecsülni, vagy kuruzslásnak tartani. Az erőszakon átesett nőkkel való viselkedésre vonatkozóan azt javasolta, hogy türelemmel hallgassuk meg őket, és még véletlenül se éreztessük velük, hogy ők lehetnek a hibásak a történtekért.
A beszélgetés aktív részvétel mellett zajlott, a megjelentek már az esemény kezdetétől bekapcsolódtak a diskurzusba, megosztották gondolataikat, tapasztalataikat mind a témával, mind minden mással kapcsolatban, ami az este folyamán felmerült. A hangulat kellemesen alakult a nagyjából két és fél órás esemény folyamán, melyet követően ugyancsak oldott hangulatban folytatódott a beszélgetés a közeli műintézmények egyikében.
2016.10.31.
Közösség és közélet
